Fővárosi Állatkert - avagy járd kutyával a Budapestet

"Nagy az Isten állatkertje" - mondják. Ahány ujj annyi ujjlenyomat. Ahány ember annyi szokás. Mind különlegesek vagyunk és egyéniségek. Közhellyel Dunát lehetne rekeszteni... ha minden ember más, akkor a dejavu  egy elég gyakori jelenség. 

Fügével már pici baba kora óta utazunk mindenféle közlekedési eszközön. A 3 év alatt rengeteg szituációval találkoztunk, ami úgy gondolom érdemel egy kisebb megemlítést.

Három jellegzetes "fajtát" emelnék ki, akik naponta csalnak mosolyt vagy esetleg más ráncokat az arcomra.

Az idős hölgy

Fáradt vagy? Elképzeled az otthoni lazító levendulás fürdőt a napi finomságok után? Esetleg olvasol, mert végre van időd a könyved legizgalmasabb részén átlendülni...Akkor hirtelen elkapja valami a karodat és leránt egy székre, ide kishölgy üljön le! Választásod nincs, a kar fogása olyan határozott és energikus...most valljuk be, Nagyikával sosem szabad szembeszállni. Az illúziónak annyi...ma sem tudjuk meg mi lesz a love storynk befejezése, ehelyett megismerjük Fifike és Buksi teljes életének történetét. Fifike pont úgy nézett ki, mint ez az aranyos kutyus, csak fekete volt és egy kicsit kisebb. Sajnos pont tavaly tavasszal pusztult el...-van szíved félbe szakítani??? óóó, nincs, megértően bólogatsz, és még erősebben kapaszkodsz a fürdő gondolatába. 

A fürkésző és a szülő

Manapság azt látom egyre többen lesznek tisztában  a segítőkutya fogalmával. Vannak mozgássegítő és látássérült segítő kutyusok...pont.  Amikor ránéznek Fügére hatalmas boldogság és büszkeség önti el a tekintetüket. Kiolvasható a de aranyos és ügyes ez a kutya gondolata. Utána egyre feljebb kúszik a tekintet és megakad a gazdán. Innentől a szem útvonala a kutya és a gazda páros között cikázik, keresve az összefüggést. Vajon a kettő közül melyikbe tartozik a lány? Sok szülő enyhe bizonytalansággal a hangjában, de megmagyarázzák gyermekük "mit jelent a segítőkutya" kérdését, hogy a lány biztosan rosszul lát és neki segít. Ilyenkor két gondolat fut végig az agyamon. Hagyjam meg a szülő büszkeségét és napszemüvegem mögé rejtőzve nehézkesen leszállok a járműről, vaaagy bizonyítsam be a gyermeknek, hogy isteni csodák márpedig léteznek, és egy nagy kacsintás kíséretében lepattanjunk Fügével. 

Az örök kedvencem akkor is a depressziós lány és a terápiás segítőkutya története...

Az Übermensch

Lehet az előbbi sorok iróniái erős ellenérzést sugároztak a fent említett emberekkel szemben...pedig nem. Ők azok, akik nap mint nap mosolyt csalnak az arcomra. Szeretem, ahogy a szülők a "nem tudom" választ kikerülve, vért izzadnak gyermekeik napi 500, enciklopédiát kívánó kérdéseikre. Szeretem a Fifikés néniket,

mert valahol az összes egy picit nagymamáimat hozza vissza. És aztán a napod utolsó embere egyetlen apró mozzanatával elveszi a heted teljes jó érzését. Hogy miért? A kérdés jó...mert "Isten halott", és valakinek át kell vennie a helyét, hogy rend maradjon ebben a világban. Két választás marad. Bizonyítsd be egy ateistának Isten létezését, vagy lehajtott fejjel kullogj tovább.

Amiért érdemes...

Tavasz ... nyár - táborok, pihenés... ősz - iskolakezdés, nadrág fel... tél - munkahegy...és újra itt vagyunk. 

Fügével egy újabb sikeres majdnem teljes évet tudhatunk a hátunk mögött. Az iskolában már otthonosan jár kel. 2013/2014-es tanévet sok pozitívummal zártuk. Nagy része kis lépés az emberiségnek, de annál nagyobb Fügének. :) 

A nyarunk kisebb munkák mellett egész pihenősen telt. Jártunk egy Asperger szindrómás kisfiúhoz egyéni foglalkozásokat tartani, és egy hét táborozási lehetőséget is kaptunk a Napraforgóházba. Hatalmas sikere volt Fügének, a gyerekek imádták. Ennek köszönhetően a szeptembert már egy új csoporttal kezdtük a Gyergyó utcában. A csoport létszáma alkalomról alkalomra bővül,  a srácok lelkesen vesznek részt az összes feladatban. 

Hála az égnek hatalmas az érdeklődés a kutyaterápia iránt. Úgy látom egyre elfogadottabb itthon is az állatokkal történő fejlesztés, foglalkozás. Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján összegyűjtöttem pár dolgot, amit úgy gondolom hasznos lehet tudni. Ebből a számomra négy legfontosabb pontot emelném ki. 

• Kommunikáció - Az osztályom már 5. évét gyűri együtt a padban. Hihetetlen jó fejek, szeretik egymást, komoly barátságok születtek az évek során. Mindezt úgy, hogy a verbális kommunikációjuk meglehetősen elmaradott. A feladatokat általában úgy építjük fel, hogy minél többet kelljen beszélniük a kutyához. Mondhatni hatalmuk van a kutya felett a szavak erejével. Az elején ismétléssel követték a lépéseket, mára megtanulták a pontos kifejezéseket, parancsszavakat.
  
  Sok gyerek nehezebben nyílik meg egy egy foglalkozás során. Időbe telik mire felveszi a kapcsolatot a gyógypedagógussal vagy fejlesztővel. A kutya sok esetben jégtörő. Megszünteti, vagy csökkenti a gátakat, a gyerekek sokkal természetesebben viselkednek a közelében.

• Mozgás -  Nincs az a mozgásforma, legyen szó nagymozgásról, vagy esetleg finommotorikai fejlesztésről, amibe ne lehetne beépíteni Fügét. A gyerekek, pláne miután Füge be is mutatta az adott
  
  feladatot, szívesen vágnak bele. Vannak olyan játékok, amikhez sokszor nagyon apró mozdulatok és jó kézügyesség szükséges, ennek ellenére nem adják fel. Mi a motiváció? Hogy Füge kedvében tudjanak járni, és elláthassák őt sok finom jutalomfalattal. 

• Szociális kapcsolatok - Sokszor találkozom visszahúzódóbb, csöndesebb gyerekekkel, akik inkább megfigyelők szeretnek maradni a világban. A legtöbb esetben sokkal több van bennük, mint amennyit mutatnak nekünk, de szeretik titokban tartani, vagy csak hosszú idő elteltével mutatják meg. Ezeket a gátlásokat hamar levetkőzik. Egy kutyánál nincs megfelelés, nincs olyan, hogy rosszat csinál, ha nehezebb egy feladat kap segítséget, de sokszor csak Füge jelenléte segít átlendülni ezeken a nehézségeken.  A foglalkozások során a helyes viselkedési formákra is külön hangsúlyt szoktunk fektetni. Minden alkalom elején és végén köszönünk egymásnak és Fügének. Fontosnak tartom, a türelmet társaikkal szemben, mivel nem minden feladatot tudnak együtt csinálni. Jobb esetben ezek normális berögzülések, de sok gyereknél folyamatos tanulás és gyakorlás alkalmával épülnek be.

• Gondoskodás, törődés - A legelső lépések között szerepel a kutyával való helyes bánásmód megtanulása - mit szabad, és mit nem szabad csinálni. Ritka az a pillanat, amikor a gyerekek kellemetlen pillanatot okoznának Fügének, akkor is inkább véletlen figyelmetlenségből. Több visszajelzés is érkezett már szülőktől, hogy az otthoni háziállatokkal szemben egyrészről nőtt az elvárás (ha Füge tud pacsit adni, akkor ez már otthon is követelmény :) ), másrészről több odaadást és törődést mutattak a gyerekek háziállataik iránt. Megtanulják a felelősség fogalmát, és az önálló gondoskodást.  

Mindezek mellett sok más egyéb terület van, amiért érdemes jobban belelátni ebbe a világba. A nagy lelkesedésre és jelentkezésre való tekintettel, úgy tűnik Fügének tavasszal újabb kollégája érkezik...de ez maradjon még egyelőre meglepetés :)

Mazohizmus

Szokásos húsvétkor tartott pilisi hegymászásunk alkalmával találkoztunk egy kisfiúval, kinek földre terített lepedőjét a lehető leggyorsabb sebességgel támadta be Füge, valami kis falat találásának reményében. A kisfiú (7- 8 év körül) felháborodva rugdosta le a kutyát a terítőről, közben megrökönyödve közölte szüleivel, hogy nem érti, miért jó ilyeneket tartani otthon. Minek tart az ember állatot? 

A kérdés jó...minek? 

Mi haszna van az embernek, hogy plusz egy szájat etessen, plusz időt fecséreljen arra, hogy levigye sétálni, vagy kicserélje az almát. Állandóan takarítani kell, rengeteg kosszal jár. A szokásos hétvégi nagytakarítást durván egy fél napig lehet élvezni. Óóó, új bútor érkezik a lakásba...biztosan nem te avatod fel elsőnek.

Első estéje nálunk

A cicák esetében például mindenképpen körömmintát kell venni ahhoz, hogy biztosan megfelelő e az adott kanapé. Gyönyörű függönyöket veszel, hogy a szomszédok éhes szemei a magánéleteden kívül mással is foglalkozzanak? A frászt...az a legjobb mászóka..így egy héten belül a szita a függönyhöz képest egy tömör szerkezet. Megfőzöd az ebédet, jól is laksz - majd elpakolok egy picit később ha már jobban vagyok...persze csak akkor már nem lesz mit elpakolni. A maradék már csak múlt idő, a szennyes tányérok pedig fényesre vannak takarítva. A szőrmennyiségből egy komplett paróka vagy bunda szalont nyithatnál, olyan adagot szedsz össze nap mint nap. Persze fésülheted, furminátorozhatod, fürdetheted, vagy akár le is borotválhatod...a szőr állandó részévé válik az életednek. Ott lesz ha reggel felkelsz és megiszod a kávét, ott lesz ha lezuhanyzol és előveszed a tiszta törülközőt, ott lesz ha megfőzöd a finom ebédet és még akkor is ott van veled ha elmész otthonról. A szőr pedig hozza a port...az ujjpróba akár naponta tesztelhető..egy hét múlva már érdemesebb inkább seprűvel porolni a polcokat, mint egy kis ronggyal. 

Első találkozás Fügével

Aztán pedig jön a java, amikor kezdődnek a problémák. Először egy kis hányás. Biztosan csak c vitamin hiány..butus gazdi, nem kell mindent túlaggódni. Az állapot nem javul, az étvágy csökken. - nyugi gazdi, hosszú állapot a gyógyulás, majd rendeződik, adjunk sok c vitamint. Orvosváltás, gyógyszersereg, homeopátia, infúzió, naponta orvos és aggódás, majd vérvétel és az eredmény. Újabb gyógyszer adag, próbálkozás, étrend váltás, odafigyelés, még homeopátia...kis reménysugár, mézesmadzag..majd újabb pofon.
A kérdés teljesen jogos, minek?? Miért kell az embernek mindez? Miért van meg bennünk ez a mazohista hajlam, miért akar az ember magának plusz munkát, amikor mindig amiatt panaszkodik, hogy milyen fáradt? 

Teljes idill; patkánycicakutya egy helyen

A  választ hiába írnám le, aki nem tapasztalta, és felteszi ezt a kérdést, annak úgyis magyarázhatnám...legegyszerűbben csak annyit tudnék mondani: mert nem tudnám elképzelni nélkülük az életem. És nincs annál fájdalmasabb, ha emberi figyelmetlenségből, esetleg a teljes tudatlanság homályából fakadóan a fent felsorolt örömökből csak 4 hónapot kaphatunk. A többi csak reménykedés és próbálkozás. Nem is beszélve azokról a fájdalmakról, amit szegény állatnak kell átélnie, és mi miatt?? A pénz.....

Még pár kép Danyről:

Nélküle nem lehet filmet nézni

Karácsony

Fürdésből sem maradhat ki

Alvás 1

Alvás 2

és betegen...

Felnőtté válás - avagy a munka gyümölcse

Lassan két év elteltével idejét láttam egy újabb beszámolónak Füge eseménydús életéről.

Füge most 2,5 éves, hivatalosan is terápiás kutya. Két év tanulás, gyakorlás, öröm, hiszti és beérés után 2013. szeptember 07.-én a sikeres vizsgát tettünk. Volt ám izgalom, amit a kutya másodpercek alatt kiszagol rajtunk. Ismerhet minket bárki, bármennyire, de a  kutyánknak sosem hazudhatunk :) Mindezek ellenére beért munkánk gyümölcse!

2013. augusztusától a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában dolgozom délutános gyógypedagógusként. A vizsga végeztével és az igazgatónő engedélyével Füge is állandó munkahelyet kapott. Heti két napot viszem a gyerekek nagy örömére. Amikor nélküle megyek, az egyik Down szindrómás kislány csalódott szemekkel kérdezi: "Füge????".  

Új barátság kezdete

Tanulásból és gyakorlásból sosem elég, így most szombattól újra iskolába fogunk járni. Korom Gábor féle "tükör módszer" elsajátítása lesz a cél, és hogy Fügéből is kihozzam amit némi lustaságból az utóbbi időben elhanyagoltam. Rengeteg lehetőség rejlik egy kutyában, ami csakis a mi elszántságunkon és lelkesedésünkön múlik. Az utóbbi időkben vettem észre, hogy egyfajta rutin alakult ki a közös munkánkban. Már kézmozdulatokból kiolvassa a gondolataimat, és már én is kevésbé veszem a fáradtságot, hogy pontos, érthető utasításokkal lássam el, vagy esetleg újat tanuljunk. Így adódott ez a szerencsés véletlen, hogy pont az utcánk végében nyílt a kutyaiskola...nehéz lenne elkerülni :) 

Terápiás munkánkról röviden: 

- az osztályom igen összetett képességeiket tekintve, de egy közös: hatalmas érdeklődésük Füge iránt. Ez kihasználva, igen jó motivációs erővel bír egy-egy foglalkozás alkalmával. Tehát első célom Füge elfogadtatása volt az osztályban és, hogy hozzászokjanak ahhoz, hogy akkor is el tudjanak vonatkoztatni a kutya jelenlététől, ha épp esetleg nem vele dolgozunk együtt.

- második és egyben nagyon fontos célom Füge beilleszkedése a csoportba és egyben iskolába. Volt alkalmunk egy-egy alkalommal már hasonló foglalkozásokat tartani, de nem ilyen intenzitással. Ez új helyzeteket teremtett számára, amiket el kellett fogadnia. Sosem volt problémánk szerencsére a gyerekek jelenlétével, hangoskodásával, különféle megnyilvánlásával, melyek bizonyos kutyák számára stresszhelyzeteket jelentenek, de mindig is tudtam, hogy Füge az érzékenyebb goldenek közé sorolható. A nap eseményeivel szépen lassan telítődik az a bizonyos pohár. Amilyen nagy boldogságban lép be a suliban, olyan kimerültséggel indulunk haza. De úgy gondolom megéri. Pont a túlterhelés miatt nem is viszem többet egy héten két napnál, így megmarad a lelkesedés és a gyerekek iránti szeretet.
- eddigi tapasztalatok alapján, erősségünk a kisebb csoportokkal való foglalkozás. Amint több gyerekre kell egyszerre koncentrálnom (értsd 10-15 és afelett), a figyelmem is szórtabb lesz. Ezt a bizonytalanságot Füge is azonnal megérzi rajtam.
Kisebb létszámnál az én összeszedettségem Füge munkáján is meglátszik. Figyel, lelkes és örömmel hajtja végre az adott feladatot.

Összefoglalva beért közö munkánk gyümölcse. Sokat kell még tanulnunk mindkettőnknek, és visszazökkenni az iskolai gyakorlásokba, de 2,5 év után még mindig úgy gondolom, hogy legjobb döntéseim közé tartozik Füge és a vele való közös munka!

Foglalkozásokról pár kép:

Feladat ismertetése

Idegenvezetés

Utánozd a kutyát

Köszönés és pacsi kérés

Mit csinál a kis kezem?

Bátorság próba

Kölesgolyó fújás

a 4. csoport

Kedvenc elfoglaltság -  pózolj kutyával :)

Memóritábla (óvoda)

IsmerkedéS Fügével (óvoda)

Világjárás

Elég sok hátránya van annak, hogy kedves kis barátnőim ily távol élnek fővárosunktól, de ha nagyon optimisták akarunk lenni, így legalább nekünk is van lehetőségünk elkacsingatni vidék felé :D 

Múlt héten Edina meghívásának köszönhetően betekintést nyerhettünk Kulcs rejtélyes életébe. Katával és a lánykákkal (Zorka, Füge) lementünk és pihentünk egy nagyot :). Képeztünk, fürödtünk, neveltünk (kutyákat és egymást :D ). Sajnos nem sok időt tudtunk lent tölteni, mert hát a munka...:) de ez is rengeteget számított. Sajnos Fügivel mostanában kicsit ritkultak a gyakorlások, így jó volt újra kontroll alá kerülni. Nagyon örültem neki, hogy amiket egyszer már megtanultunk, nem felejti, sőt mintha még érnének is benne a dolgok. Kifejezetten érezhető rajta az én hozzáállásom, a csajokkal és másokkal nagyon szívesen képződök és tanulok, így Füge is sokkal szebben teljesít. Itthon a sétákba van ágyazva az engedelmes és fegyelmi rész. A kamasz koron úgy érzem túl esünk szépen lassan. Vannak még ám kóstolgatások és próbálkozások, de hamar rájön, hogy ezek annyira nem érik meg.
A kulcsi nyaralás egyik fő momentuma az volt számomra, hogy Fügiből előtört a vére :) Idáig is szeretett pancsolni, de amint nem ért le a lába, iszkolt kifele. Viszont most a Dunából ki sem lehetett szedni, hozta sorjában a labdákat, fákat, köveket, bármit dobtunk neki, bármilyen messzeségbe! Nagyon büszke voltam ám!

Viszont nyaralásból és fürdésből sosem elég. Pannival és Bizsuval a napi játszópajtásainkkal, már egy jó ideje tervezgetjük, hogy lemegyünk Zamárdiba, a Tiry család nyaralójába.

Jó 4 óra utazás és sétálás után megérkeztünk az enyhén túlpakolt hátizsákokkal (najó, csak én vállalkoztam megint túl..). A lányokat le sem lehetett lőni, úgy be voltak zsongva amint meglátták a vizet. Rengeteget fürödtünk, játszottunk, és sétáltunk...ez a pár nap most nem épp a gyakorlásokról szólt, de inger gyűjtés az volt bőven.

A sok szegedi utazás már visszaköszön, amint rákerül Fügire a halti, vagy felszállunk vmi tömegközlekedési eszközre, a lábam alá fekszik és addig el nem mozdul amíg le nem kell szállni. Sokkal egyszerűbb így bárhova is utazni vele..:)

Megesett az eset...

Most már kicsit könnyebb szívvel tudom leírni az elmúlt napok eseményeit. Panni és Bizsu egy egész délutánt velünk töltöttek tartották bennünk a lelket, amiért nagyon hálás vagyok, nagy segítség volt! :) Lementünk a kutyasuliba. Bizsu már rutinosan végigugrált a pályán, Fügivel pedig még csak próbálkozás szinten, de nekifogtunk. Minden egyes ugrás után nagy örömtánc, ujjongás, már szinte Füge is csodálkozott üdvrivalgásomon. Majdnem 3 óra játék, rohangálás és sörözés után, rászántuk magunkat a dokira. Mind a két kutya teljes pánikban várakozott, egyiket sem köti túl jó élmény a rendelőhöz. Beszéltük is, hogy nem túl hálás munka állatorvosnak lenni, szegények csak segíteni akarnak, de minden állat legszívesebben kirohanna a világból ha meglátja :). Füge nagyon nyugtalan volt, amíg meg nem jelent Lizi, a határtalan szeretetet és nyugalmat sugárzó labrador keverék. Onnantól mintha kicserélték volna, össze vissza puszilgatták egymást, olyan jót játszottak volna, de akkor sajnos már nem mehettünk.

Kisebb várakozás után sorra kerültünk. Leküzdve a szédülést, hányingert és rosszullétet, bekísérhettem Fügit. Szegénykémnek olyan lehetett, mintha minket vinnének egy hullaházba. A földön pokrócokon ébredező kutyusok, cicusok teljes önkívületi állapotban. Megkapta az altatót, majd szépen lassan ő is elbóbiskolt mellettem. 

Másfél óra múlva kellett mennem érte. Már ébredezett, de nagyon nem volt magánál. Hazavittük, betettük a kis ágyába. Szegénykém nem túl jól viselte az altató utóhatásait, annak ellenére, hogy nem evett egy napja, sokat hányt. Éjszaka kezdett kimenni az érzéstelenítő hatása, sokat sírdogált, mászkált, nem találta a helyét. Próbáltam megnyugtatni, odafeküdt az ágyam mellé, majd szépen elaludt. 

A másnap még nehézkesen ment. Nem evett egész nap semmit, sőt amikor elé tettem a reggelit, beleszagolt, rögtön rosszul lett. Mondta a doki, hogy valószínűleg nem fog enni még másnap, de én kiröhögtem...Füge??? nincs olyan betegség, állapot, atomrobbanás, ami elvenné az étvágyát...tévedtem :) Estére lett annyira jól, amikor etettem a népes társaságot jött oda, hogy ő mikor kap. :)

A sebével nagyon türelmes, ezért nem tudom eldönteni, hogy vannak e fájdalmai, vagy viszket e. Néha olyan lendülettel megy neki a lépcsőnek, hogy pislogni sincs időm, nem hogy szólni. A vágás miatt is csak párszor kellett rászólni, de a biztonság kedvéért kapott egy pólót. Azt hiszem új  divatot teremtek: "kutyaizompóló" :D.
Így elmondhatom, hogy a nehezén túl vagyunk. Az erejét visszanyerte és csak egyre jobban lesz, mert már folyamatosan kunyizik...:) Ma reggel már el is mentem vele egy kisebbet sétálni, hogy ne szokjon el a kinti ingerrengetegtől. 

   Bújócska                                                

 Hűsülés

 Lizike

 Műtét után

Ma reggel, a rágcsálás elmaradhatatlan

Marcival hatalmas a szerelem...ilyenkor minden fájdalmat képes elfelejteni :) (és persze az izompóló :D )

"Pótlás két mondatban"

Amikor a Pálfy gyerekek mosolyognak....:)

Fügével egy dugig pakolt Zafirával magunk mögött hagytuk Szegedet. Napokig pakoltunk, rendezgettük és takarítottuk a lakást, de nem ez a része volt nehéz, hanem az emlékek lezárása, és elcsomagolása. Utolsó héten Zoli segítségével tartottunk még városi képzéseket. Megbarátkoztunk egy félelmetes zászlóval, egy gonosz táblával és próbáltunk elvegyülni a tömegben. Nagyon jól sikerültek ezek az alkalmak, és nekem is elég megerősítés volt, hogy talán jó úton haladunk afelé, hogy egyszer letehessük a vizsgát.

Itthon is tartottunk egy városi képzés szerű napot. Pannival és Bizsuval bementünk a Margit szigetre, ahol mindig nagy nyüzsi van. Amilyen tartózkodó volt elején a Füge, annyira feloldódott a végére. Minden sziesztázó csoporthoz oda kellett rohannia, és behajtani a napi szeretet adagját. Volt fürdés, játék, szenvedés a nagy melegtől...de nagyon megérte és elhatároztam, hogy ezt a programot sűrűbben fogjuk eljátszani. 

Kedvenc barátunkkal, a pörkölt bácsival

Mostanában igen intenzív érdeklődést mutattak a férfiak Füge irányába, így került sor a nagy elhatározásra; mielőtt megkezdődne a tüzelés, megműttetjük. Ma délután viszem a dokihoz. Előtte a terv egy nagy séta, játék...mert utána egy ideig sajnos erre nem kerül sor. Fügi még nem tudja mi vár rá, de én már nagyon rettegek tőle...persze emellett maradjak határozott, magabiztos, és az anyai ösztönök is kerüljenek a medence aljára...de jót akarok neki, így a terv marad:)

 "Füge ül!"