Füge

Füge

2012. augusztus 2., csütörtök

Világjárás


Elég sok hátránya van annak, hogy kedves kis barátnőim ily távol élnek fővárosunktól, de ha nagyon optimisták akarunk lenni, így legalább nekünk is van lehetőségünk elkacsingatni vidék felé :D 

Múlt héten Edina meghívásának köszönhetően betekintést nyerhettünk Kulcs rejtélyes életébe. Katával és a lánykákkal (Zorka, Füge) lementünk és pihentünk egy nagyot :). Képeztünk, fürödtünk, neveltünk (kutyákat és egymást :D ). Sajnos nem sok időt tudtunk lent tölteni, mert hát a munka...:) de ez is rengeteget számított. Sajnos Fügivel mostanában kicsit ritkultak a gyakorlások, így jó volt újra kontroll alá kerülni. Nagyon örültem neki, hogy amiket egyszer már megtanultunk, nem felejti, sőt mintha még érnének is benne a dolgok. Kifejezetten érezhető rajta az én hozzáállásom, a csajokkal és másokkal nagyon szívesen képződök és tanulok, így Füge is sokkal szebben teljesít. Itthon a sétákba van ágyazva az engedelmes és fegyelmi rész. A kamasz koron úgy érzem túl esünk szépen lassan. Vannak még ám kóstolgatások és próbálkozások, de hamar rájön, hogy ezek annyira nem érik meg.
A kulcsi nyaralás egyik fő momentuma az volt számomra, hogy Fügiből előtört a vére :) Idáig is szeretett pancsolni, de amint nem ért le a lába, iszkolt kifele. Viszont most a Dunából ki sem lehetett szedni, hozta sorjában a labdákat, fákat, köveket, bármit dobtunk neki, bármilyen messzeségbe! Nagyon büszke voltam ám!


Viszont nyaralásból és fürdésből sosem elég. Pannival és Bizsuval a napi játszópajtásainkkal, már egy jó ideje tervezgetjük, hogy lemegyünk Zamárdiba, a Tiry család nyaralójába.


Jó 4 óra utazás és sétálás után megérkeztünk az enyhén túlpakolt hátizsákokkal (najó, csak én vállalkoztam megint túl..). A lányokat le sem lehetett lőni, úgy be voltak zsongva amint meglátták a vizet. Rengeteget fürödtünk, játszottunk, és sétáltunk...ez a pár nap most nem épp a gyakorlásokról szólt, de inger gyűjtés az volt bőven.

A sok szegedi utazás már visszaköszön, amint rákerül Fügire a halti, vagy felszállunk vmi tömegközlekedési eszközre, a lábam alá fekszik és addig el nem mozdul amíg le nem kell szállni. Sokkal egyszerűbb így bárhova is utazni vele..:)