Gyakorlás a tudás anyja...:)

Szüleim szerint későn érő típus vagyok, így a kamasz kor nálam kicsit késve érkezett. A lázadás mindig fontos tényezője volt az életemnek, ezzel addig nem volt semmi baj (legalábbis  az én tévhitem szerint) amíg nem kezdte valaki más is tükrözni, az én makacsságomat. 

Egy hónap kimaradás után, újra el tudtunk menni a kutyasuliba Szegeden. Már nagyon vártam, olyan rég voltunk, újra tanulunk sok izgalmas dolgot, Füge is biztosan teljesen be lesz pörögve. Tévedtem...Ez a hétvége olyan volt, mintha újra kezdtünk volna mindent az otthoni gyakorlások ellenére. Először a kutyában kerestem a hibát...biztos meleg van, felejtett, nincs feladathelyzetben...Fügi ugyan szedd már össze magad... Újra tévedtem:) Ahhoz, hogy egy kiegyensúlyozott kutyát kapjunk, először egy kiegyensúlyozott gazdit kell keresnünk:) Sokszor érzem azt, hogy nem én tanítom őt, hanem ő tanít engem napról napra, majd egyszer a kettőnk csiszolódásával érhetünk el oda, amit célnak kitűztünk. Mondják, hogy a gyakorlás a tudás anyja...viszont nem mindegy, hogy rutinos gyakorlás, vagy egy nagy játék, elrejtve benne a gyakorlás elemeit. Elméletben már sok minden megy, csak a megvalósítás okoz sokszor némi problémát...:D

A hétvégi iskola egy apró fejbevágás után újabb célokat tűzött ki elém, ami a nyár nagy programja lesz. Rengeteg gyakorlás, tág szemlélet, sok játék, odafigyelés és persze körbenézni milyen lehetőségek vannak itthon. 

Láb mellett haladás

Érintés

Helyben maradás

Nemzeti színház

Május 12.-én a Nemzeti Színházban tettünk látogatást a "Mindenkinek Becsengettek" záró napján.. Előtte egy kis elő terápiát gyakoroltunk unokahúgomon, Nonón :) Mint ahogy az a képen is látszódik, a fotó készítését egyedül én élveztem...

Már egy hónapja vártunk erre az eseményre, ami szép lassan el is érkezett. Petrával és Zsófiával a Nyugatiban volt újra a randi, majd a mozgólépcsőket messze elkerülve átvillamosoztunk a Nemzetihez. A többiek már ott vártak minket. Nagy volt a boldogság, amikor a kutyák és persze mi is újra találkozhattunk, mivel sajnos erre nem gyakran esik lehetőség a távolságok miatt.

Büszkén vonultunk el a "Kutyával a parkba menni tilos" tábla mellett, majd a nagy gonddal ápolt füvön tartottunk egy főpróbát. Füge sajnos érezte rajtam, hogy a mai nap nem lesz egy kis pályás túra egyikünk részére sem. Figyelmét nehezebben tudtam lekötni a szokásosnál, és a feladathelyzetből is könnyebben kivette magát, mint ahogy lehetett volna. 

Nem vagyok egy nagyon színpad kedvelő ember, így reménykedve a sedatif jótékony hatásában kiléptünk a közönség elé. 

Műsorszám a következő volt: Edinánknak köszönhetően a közönség megismerhetett minket és a kutyusokat.   Majd elkezdődtek a feladatok:

• engedelmességi együtt - láb mellett haladás, fordulás, hátraarc, séta közben megállunk, leülünk, helyben maradás majd a végén behívás
• élelemmegtagadás - Zorka virslivel, Füge májkrémes kenyérrel, Luca pedig egy hatalmas marhacsonttal
• apport - Boti büszkén körbemutatta kosarát a közönségnek, majd Luca és Boti póráz apportozás
• trükkök - Zsófi meghajlás, kúszás, integetés, Boti szlalom, Luca ugatás, piti, Zorka lelövős trükk, bukfenc, Füge - forgás, láb között séta előre, hátra
• a végén pedig két feladat következett gyerekekkel: utánozd a kutyát Luca vezénylésével, majd milyen különbségeket látsz a két kutyán (Boti, Füge)

A sedatif sajnos se nekem, sem Fügének nem segített. Az engedelmességink nem volt Füge eddigi teljesítményéhez mérten túl jó, de valahogy utána kezdtem lehiggadni és ez a folyamat rajta is látható volt. Érezte a változást, majd sokkal összeszedettebb lett és engem kezdett el figyelni, nem pedig a rá ható ingerekkel foglalkozott. Ezzel persze a munkánkat is igen megkönnyítve. A májkrémes élelemmegtagadásnál úgy figyelt, hogy akár a csillagokat is lehozathattam volna vele, csak had ehesse már meg...:)

A nap további részében kint voltunk a gyerekekkel, akiknél hatalmas sikereket értünk el. Mindenki választott magának egy kedvenc "sztárt". A Csillámvilág Kft-nek köszönhetően különböző kutyusokat festettünk gyerekek arcára, kívánságaik szerint, több kevesebb sikerrel...:D 

Füge az előadás után sziesztázott egyet Nikiék boxában, majd megújult erővel szórakoztatta tovább rajongóit. 

Összességében egy igen sikeres és kimerítő napot tudhattunk magunk után. Este még elmentünk Bizsuékkal játszani egyet a szélviharban. Nem kellett sokat pihennie Fügének, hogy újra őrült módon gyepálják egymást kedvenc dalmatánkkal :D

Kata és tündér "vendége"

Két Zorka

Zsófia meghajlás

Séta Bizsuval és Aszterral

Lassan kezdem belátni, hogy Füge rövid időn belül ki fogja nőni a kertünket...márpedig idáig nem volt panasz a méretére. Kedvenc tevékenysége a virágágyásban Kópéékkal kergetőzni, majd egy nagy csobbanással a tóban landolni. Az rendben van, hogy vizivadász, de lassan attól félek anyukámban is felélednek a vadászösztönök!

Imád hancúrozni, fetrengeni nagyokat a százszor szépek között, aztán kellőképpen sárosan átvágtázni a lakáson...:)

Ezért jó, hogy akadnék még ebben a faluban kutyusok, akiknek ugyancsak szükségük van a napi kilométerükre. Erre tökéletes példa Bizsuka, akinek még pisilni sincs megállni ideje, futtában intézi a dolgokat. 

Mielőtt találkoztunk Pannival és Bizsuval, gyakoroltunk picit, hogy el ne felejtődjön az a nagy tudásunk május 12.-ig. Amiket eddig tanultunk, már nagyon szépen csinálja és úgy látom rajta, hogy még élvezi is, de nagyon hiányoznak a hétvégi kutyasulik. 

Az apportozás már nagyon szépen megy. Ha kell láb mellől indul kivárásra, de a spontán játékért még jobban megbolondul:) Ahhoz képest mennyire érdektelen volt a labda iránt kicsiként, most már az egyik legjobb motiváló eszköz. Ha más kutyák is bekerülnek a játékba, jelen esetben Bizsu, akkor az esélytelenek nyugalmával tekint a labda után; nem sok esélye van hamarabb oda érni...

Ma új kutyussal ismerkedtünk meg, Aszterral. Szokásához híven elsőre kicsit bizonytalanul fogadta Füge, lefutotta a köröket, onnantól el is volt fogadva. Sosem agresszió jelenik meg a viselkedésében, hanem bizalmatlanság...nagy valószínűséggel az én félelmeimet tükrözi, ami Kópé balesete után alakult ki bennem. Ezért nagy igazság az, hogy első sorban nem a kutyának kell tanulnia a legtöbbet, hanem nekünk gazdiknak.

Amikor leértünk a tisztásra, első útjuk a patak volt. Füge sem nyugszik addig amíg az orra hegyéig vizes nem lesz, majd nagy lelkesen belehuppan az ölembe.

Labdáztak, frizbeeztek egy nagyot, aztán hazasétáltunk. 

Anyukám megnyugodhat, a kutya elég fáradt így a kert is megmarad egészen holnapig :D.

Még pár kép:

Szemkontakt vagy labdakontakt? :D

:)

Bizsu napozik

Gazda csere

Aszter a frisbeevel

 Egy percre sem szabadott elengedni:)

Gyerekbakancs és csapatépítő összefoglaló

Április 22.-én a Föld napja alkalmából a szekszárdi Sötét völgyben volt lehetőségünk túrázni egyet gyerekek társaságában. Mivel a találkozó 9-re volt megbeszélve, tőlünk kb 160 kmre, így a napunk meglehetősen korán kezdődött. Egy kedves barátunk segítségével Petrával, Edinával és a két gráciával (Zsófia, Füge) időben leértünk. Kb másfél órás séta után megérkeztünk a célállomásra. Ha szavakba kellene öntenem az ott látottakat..hát igen nehéz...egy szóval jellemezve nagyon idilli volt. 

Kisebb szusszanás és kaja után két csapatra osztottuk a gyerekeket. Az egyik fele Katával és Zorkával mentek bátorság próbázni és trükközni, mi 

pedig a nagyokkal és Zsófiékkal bújócskáztunk egyet az erdőben. Fügének második alkalom volt, hogy ennyi gyerek között próbáljon érvényesülni, ezért semmiképp nem akartam túlterhelni. Egyelőre még nagyon hamar kifárad a sok inger hatására, ráadásul előtte már rendesen ki is szaladgálta magát. 

Miután mindenki kipihente magát és megkapta a jól megérdemelt ajándékokat, amiket támogatóinknak (Jelvénystúdió, ma baker) köszönhetünk elindultunk haza, hogy az eső utol ne érjen bennünket. Mondhatom nagy szerencsénk volt az idővel, mert szinte csak nekünk nem esett. 

Este 7 körül érkeztünk meg Szegedre teljesen kimerülve, viszont úgy gondolom mindenki nevében mondhatom, hogy egyben nagyon megelégedve!:)

Büszke tekintet

Ózdi csapatépítő:

A május 1.-ei hosszú hétvégén végre találtunk egy olyan időpontot ahol össze tudtuk szedni a csapatot teljes létszámban, beleértve a kutyákat is. Már mindenki izgult a nagy találkozás miatt!

Az odaút sajnos nem ment túl zökkenőmentesen, de mindenki épségben megérkezett Arlóba. 3 napot töltöttünk együtt, ami röviden és tömören összefoglalva nagyon jó volt. 

Sokat gyakoroltunk, tervezgettünk, ötleteltünk, elég sok sikerrel. 

Szemkontaktus

Füge első körben nagyon meg volt szeppenve, sok nagy barna kutya...teljesen kakukktojásnak érezte magát. Kellett neki egy kis idő, mire feldolgozta ezt a traumát, de utána megismerhették a többiek a másik oldaláról is. Hatalmas hancúrok, fürdés és a vele járó tisztaság..:) Elmondhatom, hogy az edzéseken is szépen teljesített, koncentrált, viszont amikor láttam már rajta a fáradtság jeleit, inkább elvonultam vele pihenni, hogy a nagyok tovább dolgozhassanak. Az eddig beleadott sok munka, fáradtság és jó tanács úgy látom szépen lassan meghozza a gyümölcsét! :)

Rengeteg élménnyel, tapasztalattal és egy nagyon jó hangulatú hétvégével gazdagodtunk :)

.

Recept: nagy csobbanás majd egy kis hempergés a hamuban 

A csapat kicsit hiányosan

Gyakorlás

Hiányos reggeli túra (sajnos történt pár baleset a hétvége alatt, így Zsófi és Huba egy kis pihenőt kapott)