"Nagy az Isten állatkertje" - mondják. Ahány ujj annyi ujjlenyomat. Ahány ember annyi szokás. Mind különlegesek vagyunk és egyéniségek. Közhellyel Dunát lehetne rekeszteni... ha minden ember más, akkor a dejavu egy elég gyakori jelenség.
Fügével már pici baba kora óta utazunk mindenféle közlekedési eszközön. A 3 év alatt rengeteg szituációval találkoztunk, ami úgy gondolom érdemel egy kisebb megemlítést.
Három jellegzetes "fajtát" emelnék ki, akik naponta csalnak mosolyt vagy esetleg más ráncokat az arcomra.
Az idős hölgy
Fáradt vagy? Elképzeled az otthoni lazító levendulás fürdőt a napi finomságok után? Esetleg olvasol, mert végre van időd a könyved legizgalmasabb részén átlendülni...Akkor hirtelen elkapja valami a karodat és leránt egy székre, ide kishölgy üljön le! Választásod nincs, a kar fogása olyan határozott és energikus...most valljuk be, Nagyikával sosem szabad szembeszállni. Az illúziónak annyi...ma sem tudjuk meg mi lesz a love storynk befejezése, ehelyett megismerjük Fifike és Buksi teljes életének történetét. Fifike pont úgy nézett ki, mint ez az aranyos kutyus, csak fekete volt és egy kicsit kisebb. Sajnos pont tavaly tavasszal pusztult el...-van szíved félbe szakítani??? óóó, nincs, megértően bólogatsz, és még erősebben kapaszkodsz a fürdő gondolatába.
A fürkésző és a szülő
Manapság azt látom egyre többen lesznek tisztában a segítőkutya fogalmával. Vannak mozgássegítő és látássérült segítő kutyusok...pont. Amikor ránéznek Fügére hatalmas boldogság és büszkeség önti el a tekintetüket. Kiolvasható a de aranyos és ügyes ez a kutya gondolata. Utána egyre feljebb kúszik a tekintet és megakad a gazdán. Innentől a szem útvonala a kutya és a gazda páros között cikázik, keresve az összefüggést. Vajon a kettő közül melyikbe tartozik a lány? Sok szülő enyhe bizonytalansággal a hangjában, de megmagyarázzák gyermekük "mit jelent a segítőkutya" kérdését, hogy a lány biztosan rosszul lát és neki segít. Ilyenkor két gondolat fut végig az agyamon. Hagyjam meg a szülő büszkeségét és napszemüvegem mögé rejtőzve nehézkesen leszállok a járműről, vaaagy bizonyítsam be a gyermeknek, hogy isteni csodák márpedig léteznek, és egy nagy kacsintás kíséretében lepattanjunk Fügével.
Az örök kedvencem akkor is a depressziós lány és a terápiás segítőkutya története...
Az Übermensch
Lehet az előbbi sorok iróniái erős ellenérzést sugároztak a fent említett emberekkel szemben...pedig nem. Ők azok, akik nap mint nap mosolyt csalnak az arcomra. Szeretem, ahogy a szülők a "nem tudom" választ kikerülve, vért izzadnak gyermekeik napi 500, enciklopédiát kívánó kérdéseikre. Szeretem a Fifikés néniket,
mert valahol az összes egy picit nagymamáimat hozza vissza. És aztán a napod utolsó embere egyetlen apró mozzanatával elveszi a heted teljes jó érzését. Hogy miért? A kérdés jó...mert "Isten halott", és valakinek át kell vennie a helyét, hogy rend maradjon ebben a világban. Két választás marad. Bizonyítsd be egy ateistának Isten létezését, vagy lehajtott fejjel kullogj tovább.
Inkább pattanjatok le:-)
VálaszTörlés